Elrejtett történelem a Kegytemplomban.

A szószék titkai

Közismert dolog, hogy a kegytemplom belső bútorzatát, az oltárokat Papp Miklós brassói oltárépítő és oltárképfestő mester készítette. Ezt a szószék aljára fel is jegyezte. Ez a feljegyzés a következő: „Készítette Papp Miklós piktor. Brassó. 1835-ben.” Gótikus templomokban látható ehhez hasonló jel, feljegyzés: például a szószék alatt egy ablakból kikönyököl a templomtervező és az építőmester szobra, kezében mérő műszerekkel. Az is gyakran előfordul, hogy a szobrász vagy festőművész elrejti névjegyét az általa készített tárgy valamelyik részén. Gondolok itt a híres Albrecht Dürer műveire. A művész minden művére felírta nevének kezdőbetűit: AD.Papp Miklós mester ismerhette ezt a szokást. Ezzel függhet össze az is, hogy a Szent Ferenc oltár felső részére megfestette védőszentje, a jótékony Szent Miklós püspök képét. Egy másik érdekesség, hogy Papp Miklós a szószék faragásának évszámát elrejtette a homlokzatán levő girlandok közé: 1835. Érdemes megkeresni!

Művészeti szempontból a szószék a barokk templom egyik szép, ékes bútora. Első oldalán, középen a Szentlélek eljövetelének képe, első és hátsó két-két betétjében a négy evangélista képe látható. Ajtóján Mózes bemutatja két kőtáblán Isten tíz parancsolatát, a födélrészen pedig Szent Mihály arkangyal Isten ítéletét hirdeti ki, egyik kezében trombita, a másikban a végrehajtás eszköze, a kard.

Egy tévhitet kívánok eloszlatni. Egy érdeklődő turista kérdezte egyszer: „Igaz-e, hogy nagy ünnepi alkalmakkor Szent Mihály arkangyal trombitája megszólal, amely az orgonából kapja a levegőt?” Ilyesmi nem létezik, nincsen semmi kapcsolata az orgonával.

A mellékoltárok női szentjeiről

A színes ablakok

A színes ablakok 1905–1911-ben készültek a grottaui (Csehország) Schlein Richard cég műhelyében. Minden színes üvegablak egy-egy nemesi család adománya. Helyenként a nevük is fel van tüntetve. Például a Stallum feletti színes ablak alján a következő felirat áll: „Készíttette Dr. Fejér Antal ügyvéd és fősyndikus és neje Száva Margit 1905”. Megjegyzem, hogy a nevezett Fejér család a kegytemplom kriptájában van eltemetve, mint a kegytemplom jótevői. A szentélytől kezdve a következő sorrendben vannak elhelyezve a szentek képei: Szent Imre, Szent Erzsébet, Szent Ferenc, Szent Margit, Szent József, Kapisztrán Szent János, Szent Klára, Szent Antal. A kórusban: Szent Ágnes és Szent Cecília.

A stallum

A stallum, vagyis a szentélyben található papi szék önmagáról mondja el létrejöttének történetét. Íme a felirata: „S. ÁGOSTON P. Íly díszes létemet hálálom Csík Sz. Györgyi Vitéz Huszár Kapitán BÁLINT IGNÁCZ Urnak és Nője Nemes BORS JULIÁNÁNAK 1847.”

A papi székek hátsó támláján, középen Szent Ágoston püspök neve áll, két oldalán két diakónus domborművével. A hátépítmény tetején a Szeplőtelen Szűz angyalok társaságában látható. Papp Miklós oltárfaragó műve.

A szentély fölötti koszorú

A szentély fölött van egy fából mintázott nagy koszorú. Elől felirat: 1848. A látogatók sokszor azt hiszik, hogy a forradalom emlékére készült. A forradalomban míg egyesek harcoltak, mások dolgoztak. Ez a szám a faragás évét jelzi.

Latin nyelvű feliratok

„ECCe MarIa pIo rVtILant tVa teCta nItore, qVae tIbI FrancIsCI tVrba pVsILLa LoCat.” („Íme, Mária, tündöklő fényben ragyog hajlékod, mit Neked Szent Ferenc kisded nyája emelt.”) A piros betűk római számokként összeadva a diadalív építésének dátumát adják ki: 1834. Erőss József kézdivásárhelyi mester építette.

A templom homlokzatán látható Mária-szobor rézből készített ötvösmunka. Rottenbacher brassói mester alkotása 1837-ben készült. A szobor fölött latin nyelvű kronosztikon olvasható:  „SpLenDor ab eLIsIs CeLebri reDIt arte rVInIs aeDIbVs Oh Virgo gLorIa nostra tVIs.”
(„Ó, Szent Szűz, mi dicsőségünk, a széthányt romokból jeles művészettel újul meg szentélyed.”) A pirossal írt római számok az 1830-as évszámot adják ki, amely a tornyok építésének befejezési éve.

A templomot Urbanszky Fülöp kolozsvári festő festette ki 1911-ben. P. Écsy János házfőnök 1973-ban renováltatta a festést, vagyis az oszlopokat, a mennyezet mezőit, és kijavíttatta a romlásokat.

A kegytemplom hajójának bolthajtása.

Rendkívüli építéstechnikai alkotása kegytemplom hajójának bolthajtása: fából készült, gipsz vakolattal alul-felül bevonva. Erős József kézdivásárhelyi ácsmester műve. A templomhajó hossza 40, szélessége 22 és magassága 18 méter. Felmerült a kérdés, hogyan oldják meg a mennyezet szilárdságát, biztonságát anélkül, hogy ne kelljen oszlopokat állítani a templom hajójába. Ezt a kérdést oldotta meg Erős József ácsmester azzal, hogy fából alkotta meg a mennyezet bordázatát. Így a belső tér teljes terjedelmében zavartalanul kitárul. Kérdés, ez a mennyezet hogyan viseli el a földrengést. Több esetben volt már földrengés a felépítése óta. Maga a mennyezet egyben mozgott, és csak a szélein keletkeztek törések, amelyeket könnyűszerrel restauráltak a szakemberek az esemény után. Semmi esetre sem omlott be a fából összeállított bordázat. Remélhetőleg, még sokáig el fog tartani!

Földrengés volt 1940 őszén. Ez nagyon megviselte a kegytemplom falait. A két torony közötti falon méteres nagyságú repedés keletkezett. Annak a veszélye állt fenn, hogy a két torony szétesik egy újabb földrengés esetén. A ferences atyák az egész országra kiterjedő gyűjtést szerveztek a templom általános restaurálására. 1942-ben el is végezték a nagy munkálatot, amely a következőkből állt: a két tornyot külön-külön vasbeton gyűrűvel övezték körül, ezzel összekapcsolva az egész épületet; a hajót és a szentélyt ugyancsak vasbeton gyűrűbe foglalták, két helyen: fent a fedélszék tetején és a közép részen.  

A kegytemplom restaurálását követően kívülről különleges nemesvakolattal újra vakolták az egész épületet. A vakolást vagy a meszelést azóta sem kellett megismételni. Ugyanilyen vakolattal van ellátva a kolostor első oldala is. Ez a vakolat tulajdonképpen fehér cementből készült, és Mária-üveglapocskákat kevertek közéje, amelyek napsütésben ékesen csillognak.

Az elrejtett kő

Volt egy sima, lapos kő, amelyen ez a bevésett felirat állt: „CC 1208”.  A 18. századi történetírók emlegetik ezt a követ: P. Györffy Pál látta (1730), P. Losteiner Leonárd pedig átveszi tőle a tudósítást. Ez a feliratos kő sokáig látható helyen volt. Történt, hogy a kolostor átépítése folyamán a kőművesek beépítették az épület falába, ismeretlen helyre. Most már nem lehet megtalálni, hogy ismét felszínre kerüljön. Kérdés, honnan mit jelent ez a felirat, és honnan került a csíki konvent tulajdonába. Conventus Cisterciensium, vagy Conventus Cikiensis? P. Benedek Fidél Csíksomlyócímű tanulmánykötetében ad helyet ezeknek a találgatásoknak (163. oldal). Ciszterciták ebben az időben nem tartózkodtak Erdélyben. Volt egy másik testület, az Ispotályos János lovagok, vagyis a johanniták, akik a rend fenntartására helyenként léteztek. Így a Hargitán is teljesíthettek szolgálatot, és rájuk utalna ez a felirat: CC, vagyis Commendatura Crucigerorum 1208. A sejtés szerint a Hargitáról került át a kő a nagysomlyói Kővárba, onnan meg később a ferencesek kolostorába.

Még egy passzus a kövekről

Honnan származnak ezek az oszlopok? Talán a Nagysomlyó hegyéről, a Sóvárból? Eredetéről nincsen semmi dokumentáció. Annyit jegyez föl P. Boros Fortunát történész, aki a kőoszlopok eredetét a 13. századra datálja, hogy a 20. század elején két nagy kőoszlop található a kolostor folyosóján, amelyeket az udvarról hoztak be, ahol „szekérkerékvettetőnek használtak előző időkben.” 

Márk József OFM